17.:vallomás...mindjárt!

<Hazza>

-öö...persze, hogy szakítani fogok vele! Hova gondolsz, Liam? Szeretem Sarah-t...
-Akkor ezt meg is beszéltük-mondta Leeyum-és mégis hogy fogsz szakítani vele?
-Még nem tudom...
-Akkor döntsd el gyorsan!
-Okés...figyeljetek, skacok, én elmegyek lefeküdni...
-Most?-botránkozott meg Louis.-Hiszen még csak 10 óra!
-Nembaj...gondolkoznom kell...jóéjt, fiúk!
-Jóéjt!-mondta a kórus.
Felmentem a szobámba. Kivételesen most nem Lou-val közös szobám volt. Az elején morogtunk érte, de most kapóra jött.
Behúztam a függönyt, lefeküdtem az ágyamra és kerestem egy zenét, ami illett a helyzethez is meg a hangulatomhoz is... Conor Maynard-Animal-je jó lesz... "you can take...my heart...like a criminal...won't you make...me belive...i'm the only one..." Pontosan ezt éreztem. Mert Sarah elrabolta a szívem és nem adja vissza... Az a pillantás...de még van egy feladatom, amit teljesítenem kell, mielőtt teljesen beleszeretnék...ki kell találnom, hogy hogyan szakíthatnék Estherrel...gyáva vagyok a szemébe mondani...de telefonon meg egy kicsit bunkó lenne nem? "...take me to the dark and don't you ever let go...i like you when you treat me like an animal...take me to the dark..."
Még egy dolog...még Estherről sem tud a sajtó...szóval mit szólnának Sarah-hoz? Bele sem merek gondolni...nem...jobb lesz, ha ettől megvédem. A sajtó meg bekaphatja.

***

Arra keltem, hogy a nap-azon a keskeny csíkon, ahová nem ért a függöny- belesüt a szemembe. Egy percig csak pislogtam, mert nem tudtam, hol vagyok, de aztán "megvilágosodtam"... Valószínűleg elaludtam zenehallgatás közben, mert ruhástól feküdtem az ágyon ugyanúgy, mint tegnap.
Felültem, majd megtöröltem a szemem. A lábam teljesen elgémberedett, mert lelógott az ágyról. Kicsit megmozgattam. Rendben lesz.
Kimentem a fürdőszobába, lábujjhegyen, mert senkit nem akartam felébreszteni. Meg amúgy sem akartam senkivel se találkozni.
Megnéztem magam a fürdőszoba tükrébe. A szemem karikás volt, de nem is az volt a legfeltűnőbb, hanem hogy mennyire üres volt a tekintetem... nem csak a kialvatlanságtól, hanem attól a stressztől is, amit a két lány okozott nekem. Az egyiket már nem szerettem, de nem tudtam, hogy szakítsak vele, viszont a másik lánnyal sem lehetek boldog, mert ott van az egyik... ütik egymást, az nem kifejezést... egyik sem tud létezni a másikkal együtt... legalábbis a fejemben... abba belegondolni sem mertem, hogy mi lenne, ha őket egy légtérbe eresztenénk... Sarah-ról tudom, hogy nem egy féltékeny típus, sőt, még kedves is lenne Esther-hez, nade Esther... már a szemével megölné Sarah-t, de szerintem engem is, szóval mit tenne a két kezével? Megborzongtam. Tanács kell. De nem a srácoké, mert ők nem nagyon ismerik, ráadásul egy lány sokkal jobban tudja, mi kell egy másik lánynak... legtöbbször. Remélem ez az eset a "legtöbbször" kategóriába tartozik.
Visszamentem a szobámba és felöltöztem. Mielőtt kiléptem volna a házból felraktam a szokásos napszemüveget. Nem mintha így nem ismernének meg, de legalább nem annyira...
Kimentem a parkba...még korán volt, hogy benézzek Sarah-hoz és amúgy is előbb Estherrel akartam beszélni...
Megálltam egy nagy fánál. Szinte senki nem volt a parkban csak egypár korán kelt futó. Megkerestem Esther számát és felhívtam.
-Halló?-szólt bele álmosan.
-Sziia...felébresztettelek?
-Ööö...sziia kicsim...nem, már fent voltam...egy 2 másodperce.
-Bocsi...öhm...arra gondoltam...mi lenne, ha ma találkoznánk a mekiben?
-Úúú, ez egy randi?
-Ööö...-most meg mit mondjak erre??-az.
-Ott leszek.
-Okés, szia..
-Sziia kicsim.-megszakadt a vonal.

Énmeg csak wtf fejjel néztem magam elé és azon tanakodtam, hogy most mi a fenét kéne csinálnom??

Sziasztok teknősök!(: bocsi, hogy idáig nem hoztam rész, de itt az utánpótlás;) remélem, tetszik...mindjárt jön egykis csavar;)<3

16.:csak egy átlag nap...

<Sarah>

-Hazza...ezt...most...hogyan?
-Nincs több kérdés. Csak csönd-és újra megcsókolt, szenvedélyesebben, mint az előbb.
-De...de...mi lesz Estherrel?-kérdeztem, amikor újra meg tudtam szólalni.
-Még nem tudom...de azt tudom, hogy nélküled nem tudok élni...
-Ne, Hazza...ne-nem akartam, hogy ilyeneket mondjon, nem akartam a "harmadik személy" lenni.
-De Sarah...
-Jó éjt, Harry. Majd holnap beszéljünk...
-Rendben...jó éjt.
Halkan becsuktam magam mögött az ajtót és nekitámasztottam a fejem. Egyrészről repestem, hiszen megcsókolt! Másrészről viszont aggódtam, hogy mi lesz a "hivatalos" barátnőjével...hiszen én biztos nem vagyok annyira szép, mint ő...miért választana Harry engem helyette? Mondjuk ezt megcáfolta a csókjával, de még így is volt bennem némi kétség...

<Hazza>

Visszamentem a kocsihoz.
-Haver, ez merész húzás volt...-mondta Lou.-de büszke vagyok rád! Őt sokkal jobban csípem, mint Eshert.
-Maradj már, Lou! Inkább segíts, hogyan tudnék a legfinomabban szakítani Estherrel...
-Hát...hívd fel...
-Oké, Lou, majd inkább megkérdezem Sarah-t...végül is ő is nő, ő tudja, mit kell tenni ilyenkor.
-Haver...a te életed sokkal izgisebb, mint nekem...féltékeny leszek rád...
-Te ne beszélj, Lou! Neked ott van Eleanor...elég izgalmas vele, nem?
-Tudod, hogy köcsög vagy?
-Nem...mert nem vagyok az...csak ügyesen terelem a témát.
-Énis...Harry, csinálunk majd egy közös képet?
-Lou, már megint twitter képet cserélsz? Megbeszéltük, hogy csak hetente változtathatod...
-De most olyan jó ötletem van, meg kell csinálnom!
-Jól van, akkor majd otthon megcsináljuk, jó?
-Akkor...mondjuk most?-igaza volt...otthon voltunk.
-Igen, akkor most.
-Jó, akkor figyelj, fogd a fényképezőt-kezembe adta a mobilját.
-Kész vagy, Lou? Mosolyogj!-lenyomtam a gombot.
.Úristen, biztos nagyon szar fejem lesz rajta...jesszus, nem is mosolyogtam rendesen...újat kell majd csinálni...nem fogok tetszeni rajta El-nek...
-Lou! Előbb talán megnézhetnéd és El nem a twitter képedért szeret.
-Igazad van, bro...hadd lássam!

-Hmm...nem is lett olyan rossz-na tessék...az előbb még azon aggódik, hogy El szakít vele egy kép miatt, most meg azt mondja, nem is rossz...hmm...az én tesóm! <3
Bementünk. A szokásos látvány tárult elénk... ez annyit jelent, hogy Niall evett, miközben nézte a tv-t, amit Liam nézett...hmm...foci...akkor Gera Zoltán miatt nézi...ő a kedvenc focistája...most büszkék lehetnek a magyar rajongók...Zayn éppen a hajával volt elfoglalva, természetesen egy tükör segítségével...azt hiszem, Perrie-vel randizik ma...is.
Én is kajás voltam, úgyhogy beültem Niall mellé pizzát enni. Niall meg se rezdült, nézte tovább a tévét, anélkül, hogy azt mondta volna, bú.
Louis leült Liam mellé nézni a meccset. Remek. A 1D focimeccset néz...mekkora esemény...
Amikor vége lett a meccsnek(2:0 a magyaroknak), Louis megszólalt(legnagyobb bosszúságomra):
-Hé, fiúk, tudjátok, mit csinált Harry?
Értetlenül néztek...persze, nem tudták.
-Mit?-kérdezte Zayn felnézve a tükörből(egy focimeccs ideje sem volt elég neki, hogy megcsinálja...)
-Hazza....megcsókolta...Sarah-t!-úgy mondta, mintha oviban mesélnénk egymásnak, hogy a gyerek akit utálunk új játékot kapott...
Liam egyből átváltozott Daddy Directionné:
-Mért, Harry? Mért mielőtt szakítottál Estherrel? Mert...ugye szakítasz vele, ugye?
-öö...

15.:Még bonyolultabb lett minden...

<Hazza>

Csak néztem Niall-ra döbbenten...most ezt mért kellett? képpel.
-Bocs, haver...tudnia kell.
-De miért így?
-Nem akartad neki elmondani...ígyhát elmondtam én.
-Hé, én is itt vagyok ám!-szólt közbe Sarah.
-Sarah, elmehetnénk valahova?-néztem a lányra.
-De...de ez a köszöntő bulim...
-Majd megmagyarázom nekik valahogy...csak gyere...beszélni akarok veled...négyszemközt-néztem Niall-ra.
-Oké...-mondta Sarah-szólok Ju...
-Ne! Csak lógjunk el...-suttogtam a fülébe.
-Oké...
Kimentünk a kertbe. Sarah nem nagyon ismerte még a környéket, így elvittem egy parkba, ami viszonylag csendes és rajóngó-mentes... Leültem egy padra. Sarah is leült mellém.
-Sarah,-kezdtem-figyelj, sajnálom! Nem így akartam elmondani...most biztos szemétnek tartasz...

<Sarah>

Szemétnek?
-Harry...én nem tartalak szemétnek...hiszen saját jogod, hogy barátnőd legyen...
-Akkor biztos féltékeny vagy...
-Nem...nem hinnéd el, de én más vagyok ebben a kérdésben is...nem akarom megölni, sőt, még csak nem is haragszom rá...mért kéne?
-Akkor...rám haragszol?
-Nem-ráztam a fejem.-rád sem.
-Akkor mit érzel? Mondd el!-kérlelt.
-Oh...ez nem ilyen egyszerű...mivel fogalmam sincs...kicsit csalódtam benned, de tudom, hogy te is annyira bánod ezt, mint ahogy Niall azt, hogy elmondta.
-Jesszus, dejó szemed van...
-Tudom...a szemész még nem mondta, hogy szemüveg kéne...
-Tudod, hogy nem úgy értettem...
-Tudom-csak mosolyogtam.
Besötétedett.
-Mennünk kéne-mondtam-már biztos keresnek.
-Igazad van, menjünk.
Mikor odaértünk a házunk elé, csak Lou-t találtuk ott.
-Harry-rohant oda hozzá-hol voltál?? Már mindenki elment, csak én vártalak meg, hogy haza tudjalak vinni...és Harry...útközben megállhatnánk az egyik boltban? Idegességemben répát ettem és...hát...mind elfogyott...
-Jaj, Lou, majd én adok neked...nekünk még van-mondtam.
-Nem jó...a tieteket is megettem.
-Jesszus, Louis! Najó, menjünk haza...-mondta Hazza.
Lou beszállt a kocsiba, de Harry megállt, visszafordult és rámnézett.
-Szia!-integettem neki.
Furcsán pillantott rám, felsietett a lépcsőn és megcsókolt.

 

-Hazza...

Bocsi:/

Sziasztook!(:
mint olvastátok, Harry-nek van barátnője(nem Sarah:D) és azt szeretném mondani h NEM Vicky-nek hívják hanem Esther Campbellnek. A félreértésért elnézést kérek, de nem sikerült időben felvennem a kapcsolatot a lánnyal, aki a nevet választotta, ezért kitaláltam egyet;)
megértéseteket köszönöm!(:
további jó olvasást!<3
~A*

14.:Most akkor mi van??

-Megjöttek  Smith nagyiék!
Stacy legalább annyira izgatott volt, mint Julia. 5 perccel később(nagyiék még mindig nem kászálódtak ki a kocsiból), megérkeztek Turner nagyiék is.
-Sziasztok gyerekek!-üdvözölt bennünket Turner papa. Először Stacy ugrott a nyakába, majd Juliának adott 2 puszit. Chrissel csak kezet fogott...aztán végigmért.
-Biztosan te vagy Sarah-mondta nyugodtan.
-Igen...
-Nos, szólíts csak Papának!-mosolyodott el hirtelen.
-Rendben...Papa.-ezen mindenki jót nevetett.
Mindenki bement, de én kint maradtam, Juliának mondtam, hogy a One Direction-t várom. Nem tudtam, mire számítsak, autóval jönnek-e, ha igen, milyennel?
Végül egy fekete, sötétített ablakú Volvó kanyarodott be az utcánkba. Egyből tudtam, hogy ők azok, mert nem lehet errefelé eltévedt Volvókkal találkozni.
Megálltak a házunk előtt. Elsőnek Niall ugrott ki az anyósülésről, majd Louis, Liam és Zayn a hátsó ülésről. Végül Hazza is kiszállt.
Niall futott felém, mint az őrült, azt hittem nekem jön, de aztán idejében lefékezett és "csak" megölelt. Meglepődtem, de visszaöleltem. Aztán elengedett, a szemembe nézett és azt kérdezte:
-Hol a kaja?
Erre elnevettem magam és befelé mutattam. Akkor láttam utoljára...
Lou, Liam és Zayn is egyesével megöleltek, majd Harry is. Egyiküknél sem éreztem semmit...kivéve Harry-t. Amikor megölelt, úgy éreztem, fordul egyet a gyomrom.
Bementünk.
Niall már rég kajamámorban úszott(tényleg úszott, tekintve, hogy fagyasztott csirkét is talált, aki szegény nem bírta a meleget-no meg persze Niall erőszakosságát- és elkezdett olvadni), én pedig a 1D megmaradt tagjait bemutattam a családnak.
Én úgy viselkedtem, mint valami pincér. Mindenkit megkérdeztem, nem akar-e még egy kis pezsgőt, vagy vizet, vagy éhes-e(Niall-tól már meg se kérdeztem csak vittem a kaját), aztán egyszer csak Julia felállt és megkocogtatta a poharát.
-Figyelem! Szeretnék köszöntőt mondani! Nos, mint tudjátok, Sarah nemrég jött ide és ezt a kis összejövetelt az ő tiszteletére hoztam össze. Először egy kicsit féltünk attól, hogy Sarah csak valami nyafogós lány lesz, akit nem lehet majd megnevelni. Ehhez képest kellemesen kellett csalódnunk, mert Sarah-val semmi baj nincs, felkel magától, a suliban is jól teljesít és még a kedvenc bandájával is összebarátkozott! Ez igen kislány!
Mindenki elismerően nézett rám(az idősek meglepődve néztek a 1D-re mert eddig nem tudták hogy ők híresek). Én azt sem tudtam, hová bújjak. Nem tudom kezelni a dicséretet. Legalábbis nem a családtól. Még Chris és Stacy is mondott köszöntőt majd mindenki visszatért ahhoz, amit eddig csinált. Én Harry-vel meg Niall-lal beszélgettem, a többi fiú kergetőzött a házban. Lou Liamet kergette egy kanállal, Zayn meg szerintem tükröt keresett. Esküszöm, csak én vagyok normális ezen a világon...
-Van hobbid?-kérdezte Niall.
-Háát...az enyém eltörpül a te hobbid mellett, de a lovaglás...
-Húúúú...-mondták kórusban.
-Lovon lovaglás emberek! Miért értitek félre?
Csak nevettek. Aztán Niall mondott valamit...
-Hé, Sarah, leszel a csajom?
-öö...ö..nemtudom...
-Nade Niall nem látod, hogy az én csajom akar lenni?-Harry...
-Nem, képzeld, nem látom!
-Pedig kéne! Mert az én csajom lesz!
-Nem, mert az enyém!!
-Az enyéém!
És még folytatták egy darabig...próbáltam leállítani őket, de nem lehetett.
-Nem, az enyém!
-Az enyém!
-Menj már Harry, mért akarod Sarah-t a csajodnak hiszen ott van neked Vicky...
Ledöbbentem...nem tudtam megszólalni...
-Niall, ezt nem kellett volna-mondta Hazza...

13.:Megoldás

-Mi?? mimimimimimi?? miért nem?
-Sarah, kicsim, tudom, hogy nagyon szereted őket, Penny is szereti őket úgyhogy el tudom képzelni mit érezhetsz, de pénteken jönnek a nagyszüleid megismerkedni veled... csak nem hiányozhatsz...
Csak álltam, földbe gyökerezett lábakkal és nem hittem el, hogy ez tényleg megtörtént... minek megismerkedni a nagyszülőkkel éppen most? Mért nem lehet valamikor máskor?
Csak álltam Julia előtt és éreztem, hogy valami elkezdi szúrni a szemem. Amikor rájöttem, mi az, felrohantam a szobámba, majdnem fellökve Stacy-t aki éppen ebédelni igyekezett.
-Héé!- kiáltotta utánam, de én akkor már becsaptam és bezártam a szobám ajtaját.
Ne érts félre, Julia nagyon jó szülő, de most nem tudtam megérteni, miért döntött így. Hiszen simán át lehetne rendezni a programot egy másik hétvégére... najó, azért ha belegondolunk, mégsem változtatható teljes mértékben, mert a nagymama már 70 éves és nem lehet neki azt mondani amikor már itt van az ajtóban, hogy "bocs, menj haza, majd a következő hétvégén." De mindenképp el akartam menni a 1D házába...hiszen ez egyszeri és nem mindennapi ajánlat! Ha most visszautasítom talán soha nem jutok el oda...
Gondolkoztam, hogy mit lehetne tenni, de semmi nem jutott eszembe, ígyhát felhívtam Leilát.
-Szia Sarah!
-Szia...
-Mi a baj? Csak nem beteg vagy?
-Nem, de bár lennék beteg...
-Mi történt?
-Julia nem enged el pénteken...mert jönnek a 'nagyszüleim' megismerkedni velem...fúú !
-Hát, ez tényleg nem jó...de mi lenne, ha felhívnád Harry-t? Ő lehet, hogy kitalál valamit...
-Jó ötlet! Köszi, Leila:)
-Szivesen.
Tárcsáztam Harry-t. Szerencsére nem rejtett számról hívott, de még így is időbe telt kinyomozni, melyik szám lehet az. Végül megtaláltam.
-Halló!-szólt bele.
-Szia Harry, Sarah vagyok.
-Áh, szia Sarah! Mizu?
-Ööö...figyu, Harry...az a helyzet, hogy nem engednek el hozzátok, mert jönnek a nagymamámék, hogy megismerkedjenek velem...tudod, még nem találkoztam velük...és most hétvégén jönnek...
-Értem... és mi lenne, ha mi is elmennénk a 'fogadásra'?
-Hé, de hát ez egy remek ötlet! El is mondom Juliának! Biztos bele fog egyezni!
-Rendben, én meg elmondom a fiúknak, hogy változott a terv... te, Sarah, biztos lesz annyi kaja, hogy elég legyen Niall-nak?
-Öööö...ez legyen az én gondom!
-Hát jó...mert csakhogy tudd, nagyon hisztis ha nem kap megfelelő mennyiségű kaját...
-Mondom, elintézem! Ti csak gyertek el.
-Oké...szia
-Sziia.
Hát ez megvan. Lementem Juliához közölni vele, min gondolkodtam. Mint vártam, belement a ötletbe. Mondjuk, nem tudott volna sok mindent tenni, mert ha nem engedi be őket, akkor is itt lesznek, szóval...


Alig vártam a pénteket. Csütörtökön már teljes izgalom fogott el. De az órák csak nem teltek és kényszerítenem kellett magam, hogy ne nézzem másodpercenként az órát. Végül eljött az este... tudtam, hogy hamarabb eltelik az északa, ha alszom, de csak nem sikerült. Végül olyan hajnali fél kettő körül a szemem lecsukódott én meg valami furcsát álmodtam...
Kviddics...erre tisztán emlékszem...én voltam a fogó...nem voltam olyan ügyes, mint Harry Potter, de imádtam seprűnyélen repülni! Az enyém lehetett a Nimbusz2000-res, mert a többi seprű szar volt és azt mondták a csapattársaim, nekem kell a legjobb seprű...a csapat...volt egy hajtó...helyes volt...vörösesszőke haja volt, és David-nek hívták...öhm...beszélgettünk...itt nem emlékszem sokra...aztán csókolóztunk...nem is egyszer...amikor visszahívtak játszani, meccsünk volt. Már majdnem elkaptam a cikeszt, amikor...
-SARAH!! ELKÉSEL A SULIBÓÓL!
...Julia felébresztett. Ma van a nagy nap!

12.:Jaj, ne!

Másnap teljesen fel voltam villanyozódva. Hát persze, mivel sok álmom teljesült:1.láttam Harry Styles-t élőben. 2.beszéltem vele. 3.fel fog hívni...aztán még kitudja, hány álmom teljesül még ezután.
Szinte lebegtem, miközben beértem a suliba. Leila is észrevette rajtam a nagy álmodozásomat. Nem is hagyta szó nélkül:
-Sziia...hát te meg mitől vagy ilyen boldog?
-Hát... őő...izéé...
-Nyögd már ki!
-Várj!-behúztam egy csendes sarokba ahol biztosan senki nem hallhatott meg minket...hát honnan tudjam hogy reagálnának rá??-Szóval: tegnap mentem haza, naés kivel találkoztam? -mivel Leila értetlenül nézett, hát megmondtam- Harry Styles-szal...
-MI??? MI??? TE TALÁLKOZTÁL HARRY STYLES-SZAL?????
-Sssssh! Csöndesen! Nem akarom, hogy sokan tudjatok róla...
-Ja, oké, bocs, csak elkapott a lendület...
-Jól hallottam, hogy itt valaki találkozott Harry-vel?
-Basszus, ezek a suli directionerei...hát ezt jól elkiabáltam...-halkította le a hangját a mögém lépők miatt.
Megfordultam és két szőke lány állt előttem. Az egyiknek vasalt haja volt, a másik hullámosan hordta. A hullámos hajú szólalt meg először.
-Szóval? Te találkoztál Harry-vel?
-Öhm...igen, én. Sarah vagyok.
-Jessica. Ő pedig az lb-m, Faith.
-Heló!
-Szia!-köszöntünk egyszerre.
Becsöngettek.
-Hát, akkor, még találkozunk...-köszönt el Jessica.
-Persze. Sziia.
-Sziaa-most ők köszöntek egyszerre.
Miután elmentek, Leila ugrándozni kezdett körülöttem.
-Tudod, kik voltak ezek?? Tudod? TUDOD?? Ők a suliban a legnépszerűbbek, miattuk ismeri mindenki a 1D-t! Sose álltak szóba velem...
-Igen! Sosem álltak volna szóba velünk, ha nem hallják meg, hogy találkoztam Harry Styles-szal. Tudod, szerintem csak azért fognak velünk "barátkozni" mert általunk akarnak közelebb kerülni hozzájuk...fúú, de nembírom az ilyet ><
Bementünk angolra. Kicsit fura volt nekem, mert otthon az angol azt jelentette hogy a nyelvet tanuljuk, nem az irodalmát... dehát, biztos megszokom...egyszer legalábbis.
Angolon megfogalmazódott bennem egy kérdés Leilához és szünetben meg is mondtam neki.
-Leila! Ha Harry elhív magukhoz, velem jössz?
-Hogy veled megyek-e?? Ez nem is kérdés, persze, hogy megyek! Jaj, Sarah, nagyon köszönöm!
-Nincs mit.
Ekkor megszólalt a telefonom...
-Ááá, biztos Harry lesz az, vedd fel, vedd fel!
-Oké, oké...-megérintettem a confirm gombot- Haló?
-Szia, Sarah, Harry vagyok.
-Szia.
-Zavarlak? Órád van?
-Majd csak lesz... most még szünet van, tudok beszélni.
-Oh, akkor oké, mert szerettem volna kérdezni valamit...  szóval: el tudsz jönni hozzánk pénteken suli után?
-Hát persze...de Harry? Vihetek magammal egy barátot?
-Nincs kifogásom ellene... szóval akkor várlak téged, illetve titeket pénteken.
-Rendben, de...fogalmam sincs, hol laksz...
-Emiatt ne fájjon a fejed, majd érted megyek, úgyis gyakorolnom kell a vezetést..
-Akkor rendben.
Ismételten becsöngettek...
-Hallom, menned kell. Akkor találkozunk pénteken!
-Igen. Szia!-letettem. Észrevettem, hogy Leila mellettem azóta nem vett levegőt, hogy felvettem a telefont...-Leila! Lélegezz!
-Húúúúú...-fújta ki a levegőt, aztán megint beszívta.-Nagyon szépen köszönöm, Sarah, el sem hinnéd, mennyit jelent ez nekem! Szóval köszönöm!-megölelt.- Olyan jó barát vagy! Lehet, hogy még csak 2 napja ismerlek, de olyan, mintha már évek óta barátnők lennénk!
-Öhm...köszi, Leila, de tudod...ha így folytatod, megfojtasz és akkor nem tudok a barátnőd lenni...
-Jaj, bocsi!-vette észre, hogy teljes erőből magához szorít, és elengedett.- Menjünk órára...
-Igen, az nem ártana...-észrevettem, hogy már csak mi vagyunk a folyosón. A rajztanár nem nagyon figyelt ránk, amikor bementünk, elrebegtünk egy "elnézés"-t és a helyünkre mentünk, annyira lefoglalta a rózsa-rajzolás magyarázása. Gyorsan elővettünk egy lapot, és elkezdtük lemásolni, amit a táblán láttunk-több-kevesebb sikerrel-, de közben kétpercenként egymásra mosolyogtunk... A 1D házába megyünk!
Órák után a "What Makes You Beautiful"-t dúdolva mentem, dehogyis, repültem haza. Egy hangos "megjöttem" kiáltással tudattam mindenkivel, aki otthon volt, hogy megérkeztem. 2 válasz érkezett. Az egyik Julia volt, aki közölte, mi az ebéd -zöldségleves és rántott hús-, a másik Stacey, aki csak annyit kiabált vissza, hogy "jó" az emeletről. Bementem a konyhába, és elújságoltam, mi történt ma velem.
-Képzeld, Julia, Harry hívott és meghívott magukhoz péntekre...elmehetek?
-Szó sem lehet róla!
-MI???